Aki gyakran nézeget második világháborús archív fényképeket, az Adolf Hitler környezetében könnyen felfigyelhet egy magas, jó kiállású, erőteljes alkatú fiatal SS tisztre, aki szinte mindig a Führer mellett tartózkodik. Ő Otto Günsche SS-Sturmbannführer (őrnagy) Hitler személyi testőre és adjutánsa. A SS igazolványa szerint 193 centi magas (fogságban rögzített adatlapján 189 centis) férfi 1944-ben alig 27 évesen azon kevesek közé tartozott, akiben a Führer haláláig megbízott. Günsche végigkísérte ugyanis Hitler utolsó esztendejét, ott volt halálakor is, a berlini kancellária kertje alatti bunkerben, annál a vasból készült ajtónál állva, mely mögött a Führer (feleségével együtt) végzett magával 1945 április 30-án. Ő cipelte fel holttesteket a kancellária udvarára és égette el, miközben tisztelgett a rangidős náci vezetőkkel együtt.

Otto Günsche Jénában született 1917-ben. Korán kezdődő és gyorsan felívelő karrierjét sportos, katonás illetve nagyon magas alkatának köszönhette: alig volt 17 éves, amikor a 30-as években szerveződő náci mozgalom toborzói felfigyeltek jó kiállására és rábírták a csatlakozásra. Így a középiskolából kiiratkozva, Günsche 1934-től lett az NSDAP (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) majd az SS (Schutzstaffel) tagja.

Az SS -ben eleinte nem kaphatott tiszti rendfokozatot, mert soha nem volt katona, így egy gyorsított kiképzést követően altisztként, mint őrt alkalmazták a párt különböző megmozdulásain. Hitlerrel 1936-ban találkozott először és kifejezetten jó benyomást tett a Führerre. Günsche külső megjelenése tökéletesen megfelelt a nácik által terjesztett és Hitler mániájává vált "árja felfogásnak" mely szerint a "tiszta vérű" azaz minden ősében német származású árja személy egy felsőbbrendű faj tagja, aki a többi nemzet felett áll (übermensch) és ezt magas termete, szőke haja illetve magas homloka is bizonyít. Günsche épp ilyen volt, ezért is vette maga mellé később a Führer. (Érdekes hogy maga Hitler illetve az SS feje, Heinrich Himmler a lehető legtávolabb állt ettől a megjelenéstől, ami a legkevésbé sem befolyásolta őket.)

Otto Günsche SS-Obersturmführerként (főhadnagyi rendfokozatban)

Komolyabb előrelépést a háború kirobbanása hozott Günsche számára, aki 1939-ben került a Hitler környezetébe. A források szerint 1940 június 22-én Compiegne -ben, Franciaország kapitulációjának aláírásakor már testtőrként volt jelen Hitler mellett.

1941-ben Günsche tiszti kiképzésen vett részt, majd hivatalosan is a Leibstandarte SS Adolf Hitler páncéloshadosztály tagja lett, mégpedig hadnagyként. Később, 1942-ben már mint SS-Untersturmführer szerzett harctéri tapasztalatokat a keleti fronton, a Szovjetunióban. Az 1943-as esztendő újabb fordulatot hozott az ifjú tiszt számára: január 12-én ugyanis próbaidőre Hitler adjutánsa lehetett. A munkakört 7 hónapon keresztül, egészen 1943 augusztusáig tölthette be, majd újabb fél évnyi frontszolgálat következett, 1943 augusztus és 1944 januárja között. (Ezen idő alatt a keleti fronton, majd egy ideig a megszállt Franciaországban szolgált.)

Az igazi nagy áttörést 1944 február hatodika hozta el Günsche számára, amikor véglegesen és hivatalosan is Adolf Hitler személyi testtőre és adjutánsa lett, mégpedig előléptetéssel, mint SS-Hauptsturmführer (százados). (Az SS-ben használatos rendfokozatokról.) Innentől egy teljes esztendőn keresztül, egészen Hitler öngyilkosságáig (1945 április 30-ig) a Führer mellett maradt. Közben SS-Sturmbannführeri (őrnagyi) rendfokozatot kapott és hatásköre kiterjedt minden Hitler biztonságával kapcsolatos ügyre. Ott volt Hitler találkozóin, megbeszélésein és szinte minden útján. A biztonsági szolgálat megkerülhetetlen tisztjévé vált, hiszen ha valaki a Führer elé járult, előbb vele kellett, hogy egyeztessen.

Günsche jelen volt az 1944 július 20-án végrehajtott merényletkísérletnél is, a Führer rastenburgi főhadiszállásán, amikor Stauffenberg ezredes egy táskabombát helyezett el a Hitler által tartott megbeszélésen. Hitler túlélte a robbanást, miként Günsche is, bár mindketten megsérültek. Később az ardenneki ellentámadás kudarca után, - 1945 január 16-án, amikor az amerikaiak megközelítették a német határt - Hitlerrel együtt vonult le a berlini kancellária kertje alatt fekvő, 5 méteres mélységben megépített Führer-bunkerbe. Innen eleinte néha feljött Hitler a kancellária épületébe (mint például 56. születésnapján, 1945 április 20-án), de utolsó napjait már folyamatosan lent töltötte.

Günsche a legfőbb náci vezetőket kíséri; balról jobbra: Keitel, Göring, Hitler, Bormann

A háború 1945 tavaszára végleg elveszett Németország számára. Hitler 1945 április 30-án öngyilkosságra készülve először Günschével közölte szándékát. Megparancsolva neki, hogy amint meghallja a Führer-szobából a halálos lövéseket, azonnal vigye fel holttestét (és felesége tetemét) a kancellária udvarára és égesse el. Günsche eleget tette a parancsnak, ő lépett be először Hitler szobájába és ő vitte fel karjaiban a holtesttét is. Egy bombatölcsérben 200 liter gázolajjal öntötte le a két testet és náci karlendítéssel várták meg (a náci vezetőkkel, Borman és Göbbels társaságában), míg a Führer teteme végleg elég. Ezt követően a bunker kiürült: többen öngyilkosok lettek (mint Göbbels, Krebs és Burgdorf) a többiek pedig menekülni próbáltak, köztük Günsche is.

Otto Günsche 1945 május 2-án, Berlin kapitulációjának napján került szovjet fogságba. Sztálin parancsot adott moszkvai kihallgatására, így az NKVD hosszú hónapokig vallatta a szovjet fővárosban. Végül 11 évet töltött börtönökben, az utolsó években már az NDK területén, Bautzenben. Itt is engedték szabadon, 1956 május 2-án.

Günsche épp utasításokat kap a kancellárián a Führertől

Élete második 40 évét Günsche Lohmarban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban töltötte és csak 86 évesen, 2003-ban halt meg szívelégtelenségben.  Életvidám optimizmusát és örök jókedvét az utolsó pillanatokig megőrizte. Képek tanúsága szerint idősen is aktív társas életet élt. Három gyermeket hátrahagyva hunyt el, szeretett Németországában.

A fenti képen fehér öltönyben, már idősen látható Günsche, amint barátaival találkozik. Hosszú és érdekes élet után távozott az élők sorából, utolsók közt a Führert közvetlenül ismerők közül.

2020 május 19.13:45