Hunyadi János a törökverő, a legendás nagy hadvezér, az igazságos Mátyás király édesapja, a nándorfehérvári hős, a magyar történelem legnagyobb harcosa. Mindezen kijelentések eszünkbe juthatnak róla tanulmányainkból, de élete sokkal több érdekességet rejt. Nem volt Luxemburgi Zsigmond császár fia (bár éppen lehetett volna) és nem tekinthetjük makulátlan jellemű, önzetlen figurának sem. Nagyon is sokszor vezették önös érdekek, birtok-szerzési törekvések, meggazdagodási vágy, ugyanakkor megvédte hazánkat egy olyan korban, amikor a magyar nemesség ujját sem mozdította a hazáért. Nem volt hibátlan, de a legjobb hadvezér és Magyar Hon egyik legnagyobb vezetője. Nem véletlen hogy életéről filmsorozat készül, melynek forgatási munkálatai éppen idén nyáron kezdődtek el.

A kép forrása: LINK

Hunyadi János apja Havasalföldön látta meg a napvilágot egy oláh (román) vagy kun család gyermekeként, mint egy módos és jelentős kenézdinasztia legifjabb jövevénye. A történészek máig nem tudták bizonyítani, hogy valójában mely nemzet szülötte volt. Ugyanakkor az a tény, hogy Hunyadi János születése idején, 1407 körül a havasalföldi nemesség még javarészt kun származású volt arra utal, hogy a kun eredet sokkal valószínűbb a Hunyadi család számára. (Amellett apját Vajknak hívták, ami semmiképp sem román név.) A lényeg az, hogy a Kolozsváron 1407 tavaszán megszületett Hunyadi János ifjúkorától magyarnak vallotta magát. Kamaszkorától kezdve katonának nevelték, így már tizenévesen a Magyar Királyság délvidéki nagyurai mellé küldték hadapródnak. 

Szolgálta a legendás Ozorai Pipót (olasz származású szörényi bánt) és Lazarevics István szerb fejedelmet is, sőt hosszabb-rövidebb időre magyar főnemesek csapataiban is gyakorolhatta a fegyverforgatást, így Újlaki László és Csupor Demeter seregeiben. Közben megnősült (1430 –ban Horogszegi Szilágyi Erzsébettel kötve házasságot) és hatalmas termetű, életerős katona lett belőle. Életében az első nagy választóvonalat az jelentette, amikor 23 évesen Európa egyik legnagyobb uralkodójának Luxemburgi Zsigmond Német-Római császárnak tisztikarába kerülhetett. Összesen 9 évig szolgálta az uralkodót, mely 9 éve alatt igazi katonai karriert futott be. Harcolt Itáliában (itt megismerte a condottieri harcmodort) és küzdött Csehországban is (itt a huszita küzdő-stílust tanulta meg), miközben felfigyeltek tehetségére és többször előléptették. Végül már a királyi tanácsnak is tagja lett.

A kilencedik év végére a császár magyar főnemessé tette és kinevezte szörényi bánnak. Ezzel Hunyadi az ország legnagyobb zászlósurainak sorába kerül, alig 32 évesen. (A történelemmel foglalkozók körében gyakran megfogalmazódó gondolat, hogy Hunyadi talán Zsigmond császár el nem ismert fia volt és ennek a kapcsolatnak volt köszönhető gyors emelkedése. Erre azonban máig nincs bizonyíték.) Amikor Zsigmond meghalt, majd veje Habsburg Albert is távozott az élők sorából, és az ország polgárháborúba sodródott, mert vita alakult ki arról, hogy a Habsburgoké vagy a lengyel Jagelló Ulászlóé legyen e a trón, Hunyadi az utóbbi mellé állt és a Bátaszéki csatában (1441) trónra segítette. Az ifjú király nem maradt hálátlan: kinevezte Erdélyi vajdának, temesi ispánnak és a délvidéki várak főparancsnokának. Hunyadi pedig hűségesen szolgálta az ifjú királyt. Kapcsolatuk kicsit apa - fia jelleget öltött, hiszen az 1441-ban alig 17 éves Ulászló nem uralkodhatott volna sikeresen az akkor már 34 éves Hunyadi segítsége nélkül.

A kép forrása: mek.oszk.hu

Hunyadi félelmetes hírnevet szerzett magának a török feletti sorozatos győzelmeivel. Már 1441 –ben betört Rácországba, ahol kíméletlenül pusztította az oszmán portyázókat, majd Szendrő mellett ronggyá verte Isák bég seregét is. Később, 1442 –ben a legendás Mezid béget győzte le, majd egy kisebb marosszentimrei vereséget követően a szebeni csatában zseniális trükkel diadalmaskodott, 20 ezer törököt levágva. Az 1441/42 –es győzelemsorozatára 1442 júliusában, a Vaskapunál megvívott csatájával tette fel a koronát. Győzelmei révén Erdély és a délvidék fellélegezhetett a török támadások alól. A sok diadal miatt Európa és a magyar király egy nagyobb támadó hadjáratot követelt, így indult meg 1443 őszén a „hosszú hadjáratnak” nevezett offenzíva Szófia irányába. A gyors győzelmek miatt a török azonnal békéért könyörgött, ám annak megkötését követően, 1444 őszén Hunyadi újra támadásba lendült mégpedig a Balkán belseje felé törve. Várna mellett azonban az alig 20 esztendő király meggondolatlanságának köszönhetően a magyarok vereséget szenvedtek és a csatatéren maradt holtan maga a magyar uralkodói is. Hunyadi csak nagy viszontagságok árán tudott hazavergődni.

A kép forrása: LINK

Idehaza a nemesek új uralkodót választottak V. (Habsburg) László személyében, aki helyett azonban kiskorúsága idejére Hunyadi Jánost bízták meg az ország vezetésével. Így hét esztendőre 1446 és 1453 közt Hunyadi János lett Magyarország kormányzója. Sajátos és érdekes módon azonban kormányzóként nem voltak túl sikeresek hadjáratai. 1448 –ban mélyen behatolt seregével a Balkánra, hogy az albán fejedelem felkelőivel egyesülve űzze vissza a törököket Ázsiába, ám a Rigómezei csatában (1448 október 16 -án) egy árulásnak köszönhetően nagy vereséget szenvedett. (A kettős játékot űző szerb fejedelem, Barankovics György elárulta Hunyadi terveit a törököknek.) Ráadásul fogságba is esett, és csak komoly váltságdíj ellenében engedték hazatérni. Itthon le kellett mondania kormányzói tisztségéről (1453), de továbbra is ő maradt az ország leghatalmasabb főura.

Élete utolsó éveiben Nándorfehérvár megvédése lett legfőbb célja. Mindent elkövetett azért, hogy az ország főnemeseit és a királyt rávegye arra, hogy Nándorfehérvár alá küldjék seregeiket, ám kérései süket fülekre találtak. Így végül 1456 nyarán szinte teljesen egyedül, saját csapataira támaszkodva, illetve Kapisztrán János által toborzott paraszthadak segítségével (Kórógyi János, macsói bán segédhadaival) védte meg Nándorfehérvárt.

A kép forrása: LINK

A csatában feltörte a török hajózárat, majd behatolt a várba és onnan kitörve foglalta el a török ágyúkat. Zseniális húzással az oszmán támadók ellen fordította saját ágyúikat és két tűz közé szorítva a támadókat óriási győzelmet aratott. II. Mehmed jobbnak látta feladni a küzdelmet, így Nándorfehérvár még 65 évig magyar kézen maradt.

Hunyadi János volt a magyar történelem egyik legnagyobb hőse. Az ostrom után pestis vitte el, de emlékezete örökre megmarad, mint az egyik legnagyobb valaha élt magyar hadvezér és hazafi.  

Szintén érdekes témájú posztjaink:  A T-34 harckocsi, A Sándor-palota, Rózsa Sándor, hős, vagy bűnöző, Kabulra figyel a világ, A II. világháborús fegyver-verseny, Adolf Hitler személyi testtőre, Lengyelország 1939-es lerohanása, A Barbarossa-hadművelet, Hitler ellenség-képe,