A kép forrása: kozti.hu

A Sándor Vince gróf által megrendelt, 1803-ban építtetett (1806-ban elkészült), 2000-ben teljeskörűen restaurált és 2003-tól az Köztársasági Elnöki Hivatalnak helyet adó gyönyörű budai épület, kétségtelenül fővárosunk egyik ékessége. De mi is rövid története, és ki volt az a Sándor, akinek nevét viseli az épület?

A Sándor-család bár régi nemesi famíliának tekinthető, - mely már a XV. században is rendelkezett királytól kapott birtokokkal (még pedig a felvidéki Trencsén vármegyében) - bárói rangot csak 1706-ban, a török idők után szerzett magának. A főnemesi dinasztia II. József uralkodása alatt emelkedett tovább és nyert grófi címet 1787-ben. Innentől Magyarország főnemeseinek sorában, mint udvar-hű arisztokraták lettek ismertek.

Sándor Vince császári és királyi kamarás és felesége, Szapáry Mária 1803-ban adtak megrendelést (Pollack Mihály és Johann Aman számára) palotájuk megtervezésére és megépítésére, miután egy jó fekvésű telket vásároltak Buda városától (rajta két kaszárnya-épülettel). Az építkezés 1806-ra fejeződött be (ez a dátum szerepel a homlokzaton is római számokkal), így ekkor vehette birtokba a Sándor család ezt a hatalmas,  4500 négyzetméteres, több tucat helyiségből álló, klasszicista stílusú épületet.

A kép forrása: Wikipedia

A falak közt megfordult I. Ferenc császár és József nádor is, akik Sándor Vince gróf meghívására látogattak el ide és gyakran innen intézték diplomáciai ügyeiket is. (Akkoriban a főúri "meghívás" gyakran jelentett több napos, több hetes vagy akár hónapokig tartó ott tartózkodást is.)

Sándor Vince 1823-ban bekövetkezett halála után a palota felett Sándor Móric gróf rendelkezett, aki különleges lovas-mutatványaival szerzett hírnevet magának. (Pest-szerte "ördöglovasként emlegették). Mivel Metternich kancellár lányát vette feleségül különcsége még inkább kiemelte és népszerűvé tette őt a legfelsőbb körökben. (Metternich hercegnőtől született egyetlen gyermeke, leánya, Paulina.) Ugyanakkor nem minden arisztokrata kedvelte Móric grófot, Széchenyi István például sokat kritizálta és különc világfinak tartotta, akit nem érdekel a haza sorsa. Am amikor az ördöglovas jelentős összeggel támogatta Széchenyi szívügyét, a Lánchíd megépitését, megenyhült iránta.

A palotát 1831-ben adta el Móric gróf, mégpedig a Pallavicini családnak, akik tovább-adták bérleményként a bécsi kormányzatnak, így innentől az épület már állami feladatokat látott el. Az 1848/49-es szabadságharc leverését követően például innen igazgatta az országot Albrecht főherceg, majd a kiegyezés után, 1867-ben a magyar kormányhoz került. Andrássy Gyula volt az első magyar miniszterelnök, aki kormány-rezidenciának használta a Sándor-palotát, miután Ybl Miklós tervei alapján némi átalakításon esett át. Ferenc József és felesége Wittelsbach Erzsébet (Sissi) ezekben az években is megfordult itt, nem egyszer innen indulva titkos folyosón a Várszínházba (majd vissza ide egy teára). Az épület 1881-ben került véglegesen magyar állami tulajdonba, innentől egészen 1945-ig a magyar miniszterelnökök lakhelye és irodája lett. Összesen 16 magyar kormányfő lakott itt hosszabb-rövidebb ideig, többek közt Teleki Pál gróf is, aki itt követte el öngyilkosságát 1941 április 3-án. 

A kép forrása: keh.hu

A második világháborús bombázások szinte teljesen lerombolták az épületet, melynek helyreállítása elhúzódott. A háború után, 1945-ben és az azt követő években csak "állag-megóvó" helyreállítások történtek és 1956/57-ben egy tető-felújítás. Később 1983-ban majd 1989-ben történtek ugyan kisebb felújítási munkálatok, de általánosságban kijelenthető, hogy a Kádár-rendszer nem igazán törődött a Sándár-palotával.

Végül jött a rendszerváltás, ami után mind többször jött elő a palota felújításának ügye. A megoldást 2000 ősze hozta el, amikor megkezdődött - és 2002 tavaszáig be is fejeződött - a Sándor-palota első, igazi és komoly restaurálása, felújítása az 1806-os állapotok helyreállításával (akkori áron 2,2 milliárd forintból). Az Országgyűlés 2002 november 5-én fogadott el törvényt arról, hogy a Sándor-palota a Köztársasági Elnöki Hivatal épülete legyen. Az első állami vezető, aki 1944/45 után beköltözhetett ide (2003 január 22-én) Mádl Ferenc volt. 

Források:

• Köztársasági Elnöki Hivatal - keh.hu: Az épület története
• A Sándor palota (Budapest) - Wikipedia
• A magyar államfő rezidenciája: A Sándor palota (2010.08.06.)
• A Sándor palota - kozti.hu

Szintén érdekes témájú posztjaink: Rózsa Sándor, hős, vagy bűnöző, Kabulra figyel a világ, A II. világháborús fegyver-verseny, Adolf Hitler személyi testtőre, Lengyelország 1939-es lerohanása, A Barbarossa-hadművelet, Hitler ellenség-képe,