Eremitha

Érdekességek egy eremita történésztől

Adolf Hitler ellenségképe [17.]

2021. május 24. 19:21 - Eremitha

Adolf Hitler (1889-1945) a világtörténelem egyik legismertebb alakja, hiszen az emberiség krónikájának eddigi legpusztítóbb világégésében játszott kulcsszerepet, amikor Lengyelország 1939-es lerohanásával kirobbantotta a második világháborút. A történelem legnagyobb fegyveres küzdelme körülbelül 40-50 millió halálos áldozatot követelt csak Európában (és további 20-30 milliót a Föld más részein, főleg Kínában). A legtöbb áldozat a Szovjetunió népei közül került ki, legalább 20-25 milliós elesettel. Mindez az irdatlan számú halott egyetlen ember megalomán tervei, hódító törekvései és mindenki legyőzni akaró törekvései nyomán hunyt el. Kérdés azonban: Adolf Hitler miként gondolt meghódítandó ellenfeleire? Milyen volt ellenségképe? Kikről hitte, hogy könnyű és kikről, hogy nehéz ellenfelek lesznek?

hitler_1.jpg

Hitler 1922-ben emberi körében, Münchenben (forrás: Imagno/Getty Images, vox.com)

Hitler gondolkodás-módjára óriási hatást gyakorolt az első világháború, melyben aktívan vett rész, mégpedig futárként szolgálva a nyugati fronton, egyszerű, Gefreiter rendfokozatban (ami leginkább a tizedesnek felelne meg).  Mélyen megviselte a franciák elleni sok éves eredménytelen harc, majd a végső vereség is 1918-ban. Megalázónak érezte a compiegnei fegyverszünetet, a versaillesi békét, miként a hazájára kiszabott büntetések sokaságát is (terület elcsatolások, jóvátétel, haderő-korlátozás).

Hitler az I. világháborút lezáró fegyverszünet napján 29 és fél éves volt. Akkoriban bosszúszomj, revans-vágy és a politikai életben való részvétel terve foglalkoztatta. A Reichswehr alkalmazásában - továbbszolgáló katonaként, de már civilben - a müncheni pártokat figyelte meg, miközben a Német Munkáspárthoz való csatlakozást fontolgatta. Végül megtette a pártba való belépését és rögtön annak átalakításán fáradozott. (Hitler 1921 július 29-én lett a párt elnöke, melynek neve [1920 február 24-től] lett Nemzetiszocialista Német Munkáspárt.)

naci_gyules.jpg

Náci pártgyűlés 1934-ben, Nürnbergben (forrás: smithsonianmag.com)

Megkezdődött politikai pályafutása, melyben az első lépéseitől kezdve nagy szerepet kapott három "motívum": 1.) revans és bosszúvágy a nyugati demokráciák felett, elsősorban Franciaország és Anglia megbüntetésével 2.) bűnbakok találása a kudarcokért a zsidók és kommunisták képében 3.) a német középrétegek harciasságának felkorbácsolása nacionalista szólamokkal. A "mesterhármas" bevált: a nyugat-ellenesség, a zsidó-gyűlölet és a nacionalizmus hármasa erős egységbe tömörítette a 20-as és 30-as évek németségét (eleinte leginkább a kispolgári rétegeket, akiknek hatalmat ígért).

A Führer ellenségképe a 20-as években

Hitler a 20-as években két ellenséget jelölt tehát meg hívei és népe számára: a nemzetközi zsidóságot és a Nyugat-európai népeket. Közülük pedig legelső helyre azok a franciák kerültek, akik ellen 1914 és 1918 között olyan elkeseredetten harcolt maga is például Somme lövészárkaiban. A Führer szentül hitte, hogy hazájának első számú katonai ellensége Franciaország. A 20-as években egyre látogatottabb tömeg-rendezvényein és beszédein nyilvánosan gyalázta a versaillesi békeszerződést (nem egyszer földre dobva annak egy-egy példányát), semmissé nyilvánítását követelve. 

A 20-as évek vége és a 30-as évek eleje meghozta a nácik nagy népszerűség-növekedését is: lett saját újságjuk (Völkisher Beobachter), hatalmas pártszékházuk (Barna Ház, München) lettek anyagi forrásaik (a német gyárosok adományaiból [akik a kommunista előretörést nácikkal akarták megakadályozni]) és hatalmas létszámú tagságuk. Az SA (Sturmabteilung) erőt demonstráló félkatonai jelleggel ruházta fel mozgalmukat és egyre inkább kormányzás-képes erőként tüntette fel Hitrler pártját.

braukeller_braunhaus.jpg

Felül a Bürgerbraukeller söröző (Hitler első nagy sikereinek színtere), alul a híres Barna Ház a nácik müncheni központja

Közben általánosan ismertté vált a náci ideológia két kulcseleme is - az Élettér elmélet és a Fajelmélet - melyek újabb ellenségképeket teremtettek a németség számára. Ezúttal már nem a nyugat, hanem a kelet került középpontba, hiszen a magasabb-rendű németség számára (fajelmélet) az alsóbbrendű szláv népek, lengyelek, oroszok területeinek elvételét végrehajtható célként kezdte emlegetni a hitleri retorika (élettér elmélet).

Hitler ellenségképe a háború kirobbanásakor

Hitler tehát a háború kirobbanásakor (1939-ben) - 6 éves kancellári múlttal és háborúra való felkészüléssel a háta mögött - legfőbb katonai ellenségnek Franciaországot tekintette, de második célpontnak az alsóbbrendű Kelet-európai népeket jelölte meg, úgy gondolva, hogy hatalmas létszámuk (és nagy területeik) dacára könnyen legyőzhetőek (éppen alsóbbrendű képességeik okán) Mindez sokat elárul az utókornak Hitler gondolkodásáról. Bár Franciaországot 1940 májusában és júniusában valóban gyorsan eltiporta (majd elégtételt  véve az I. világháborus német vereségért a fegyverszünet aláírásához előhozatta azt a  bizonyos vasúti kocsit ahol 1918-ban Németországot megalázták az akkori fegyverszünettel) a Szovjetunió elleni harchoz még neki is nagyon neki kellett gyürkőznie. 

francia_hadjarat1940.jpg

A francia hadsereg, Belgium és Hollandia legyőzése (forrás: wikimedia.org) Három zseniális német tábornok: Heinz Guderian, Erich von Manstein és Erwin Rommel vitte sikerre a Fall Gelb hadműveletet.

Hitler nyilván tudta, hogy az 1939-ben 170 millió lakosú (hazájánál kétszer népesebb) és Németországnál 40-szer nagyobb Szovjetunió komoly tartalékokkal rendelkezik (nyersanyagban, ipari termelésben és emberanyagban), de őszintén hitt a németség felsőbbrendűségében, mely képes az erőkülönbség legyőzésére is. Hitler világhódító terve tehát részben realitásokra részben viszont téveszmékre épült: Franciaországot legyőzhetőnek gondolta (ebben nem tévedett) újszerű haditervei és páncélos-hadviselése révén (a Maginot-vonal villámháborús megkerülésével), csak úgy mint a Kontinens egyéb országait is (melyeket katonailag szintén gyengébbeknek ítélt). Ugyanakkor a Szovjetuniót lebecsülte - és miután a harcok kezdetén még átmeneti békét kötött vele (időnyerés céljából) - 1941 júniusában gyors győzelmekben reménykedve támadta meg.

barbarossa.jpg

A Barbarossa-hadművelet (1941 június 22 - december 5.között) Az eredeti tervek egészen az AA vonalig (Arhangelsz - Asztrahán) irányozták elő a német offenzívát.

A Barbarossa-hadműveletben óriási, 3,5 milliós haderőt összpontosított Sztálin hadserege elleni offenzívára (mely az akkori német hadsereg közel felét jelentette), de az év végére tudomásul kellett vennie, hogy ez is kevés lesz a győzelemhez. Az "A-A vonalat" (A-A Line) nem sikerült elérniük, sőt Moszkva alatt egy komoly vereséget is el kellett könyvelniük [moszkvai csata] A szovjet T-34 harckocsi-program eleinte minőségben és mennyiségben is [később (1943-tól) már csak mennyiségben] de felülmúlta a német páncélos-gyártást, a szovjet élőerő- és ipar-tartalék pedig a német gazdaságot. A sztálingrádi vereség (1943 február 2.) fordulatot hozott, így innentől 1944 őszéig - néhány kisebb megtorpanástól és ellentámadástól eltekintve (mint a kurszki tankcsata) - folyamatos német visszavonulás következett a Szovjetunió európai területein.

Hitler gondolkodása ellenségeiről 1944-től

Hitler ellenségképeit illetően a második nagy tévedését az Egyesült Államok hibás megítélése jelentette. Háromszorosan is hibázott: 1.) Lebecsülte az 1941 és 1944 közti kölcsönbérleti szállítások hatásait, melyek viszont hatalmas mennyiségű hadianyagot juttattak az USA -tól a Szovjetuniónak 2.) Nem hitt Amerika hadba-lépésében 3.) Lebecsülte az amerikai csapatok méretét és ütőképességét az 1944 nyarától kialakuló nyugati fronton.

kolcsonberleti.jpg

Forrás: Kása István "Lend-Lease" szállítások az Amerikai Egyesült Államokból a Szovjetunióba a második világháború alatt, 1941-1945.

A Führer az egységes, homogén nemzetekben hitt, melyeket erősnek tartott, ám a heterogén, "népek kohójának" gondolt Egyesült Államok épp ellentéte volt ennek a felfogásnak. Amikor 1944 decemberében még egy utolsó nagy ellentámadásra adott parancsot az amerikaiak ellen (ardenneki offenzíva), így fogalmazott legutolsó eligazításán:

"A történelem folyamán soha nem volt ellenségeinkhez hasonló szövetség, mely annyira heterogén elemekből tevődött volna össze, annyira széthúzó célokkal, ultrakapitalista államok az egyik oldalon, ultramarxisták a másikon. Egy haldokló világbirodalom, Nagy-Britannia az egyik oldalon; egy gyarmat, amely örökségre pályázik, az Egyesült Államok a másik oldalon. Olyan államok, melyek célkitűzéseiket napól napra, mint a hálója közepében ülő pók képes követni az eseményeket, megfigyelheti, hogyan válnak ezek az ellentétes törekvések egyre erősebbekké. Ha most sikerül néhány erőteljes ütést rájuk mérnünk, úgy minden pillanatban megtörténhet, hogy az egész mesterségesen összetákolt front gigászi robajjal, egy csapásra összeomolhat. ..." (Forrás: Zagebesprechungen im Führer Hauptquartier. Herausgegeben von H. Heiber. Stuttgart 1962. 232.I.) 

Az utolsó német ellentámadás azonban elakadt 1945 januárjában és a III. Birodalom határait elérték a szövtségesek (nyugaton az amerikaiak, keleten az oroszok. Az idézett szövegből világosan kiderül, hogy Hitler Nagy-Britanniát egy elavult és túl nagy gyarmat-birodalmával elfoglalt, így valójában gyenge középhatalomnak gondolta, mely szerinte ugyanúgy könnyen legyőzhető, mint Franciaország. Ez volt a Führer harmadik nagy tévedése (a Szovjetunió és az USA lebecsülése után). A brit légierő 1941 nyarán és őszén igencsak megleckéztette a Luftwaffét és az angol hadsereg előbb Afrikában (El-Alamein), majd 1944 után a nyugati fronton is nagyon komoly haderőt tudott felvonultatni a németek ellenében.

hitler_foto_1945.jpg

Az utolsó képek egyike Hitlerről, amint 1945 tavaszán épp gyerekkatonákat tüntet ki a kancellária udvarán (forrás: barbarapicci.com)

Összegzés

Adolf Hitler világképe az 1939 utáni évek világáról egy torzult felfogást tükröz, melyben ugyan helyet kap némi realitás (például bizonyos országok haderejének legyőzhetőségéről), ám túlontúl sok fantazmagórával telített, a felsőbbrendű német katonák és felsőbbrendű német hadiipar legyőzhetetlenségéről illetve a szuperhatalom USA illetve Szovjetunió hatalmas gazdasági potenciáljának lebecsüléséről. Mindez előrevetítette már 1941-ben a Szovjetunió megtámadásakor Németország vereségét, még ha ezzel Adolf Hitler csak 1945 április 30-án is nézett szemben, amikor fejéhez emelte pisztolyát a berlini kancellária-bunker legbelső szobájában. 

eremitha_szeles_legujabb.jpg

2021.05.24.19:20

34 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://eremitha.blog.hu/api/trackback/id/tr5616570342

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Control_ 2021.05.26. 07:58:35

Érdekes téma. Úgy vélem Hitler a szovjetekkel kapcsolatban 3 dologban számitotta el magát:

1.A szovjet T-34 harckocsikkal
2.A szovjet embertartalékokkal
3.A túl nagy távolságokkal

Mindháromra azt hitte könnyedén lekűzdhetőek. De tévedett.

Argus_ 2021.05.26. 09:25:08

@Control_: A németeket meglepte, hogy a könnyen, olcsón és gyorsan előállítható, alig 30 tonnás T-34 -ből az oroszok 58 ezret le tudtak gyártani a háború alatt.

élveteg 2021.05.27. 09:08:57

@Argus_:Guderian tábornok mikor a kezükba kerültek az első T34 esek megvizsgáltatta őket és megdöbbent Írt egy emlékeztetőt Hitlernek amiben arra tett javaslatot hogy másolják le és kisebb kiegészítésekkel kezdjék el gyártani ők is a T34-est

amjamayna 2021.05.27. 09:09:09

Ha képes lett volna önmérsékletre, és nem kezd a Szovjetunióval háborút, akkor most mint egy új Napóleonként emlékeznénk rá.

mrperfect 2021.05.27. 09:09:16

@Control_: és az orosz telet is alábecsülte..

erol 2021.05.27. 12:36:06

Érdekes, hogy nem hallott Napóleonról - aki az akkori mércével hasonló erejű (ha nem nagyobb) hadsereggel támadta meg Oroszországot - és pont ugyanúgy megszívta.

antiindex 2021.05.27. 12:38:07

@FUCKSZFE: látom, történelemből nem sokat tudsz.

1) Napoleon is Oroszországban törte bele a bicskáját.
2) Napoleon fogolyként halt meg egy brit gyarmaton.

werinter 2021.05.27. 12:38:42

Azt sokan elfeljtik, hogy a Szovjetunió megtámadása gyakorlatilag kényszer volt. Ha Hitler nem támad, a szovjetek teszik meg. Pontosan azért (is) tudott viszonylag könnyen győzelmeket aratni Hitler, mivel a szovjetek támadásra és nem védekezésre voltak berendezkedve. Ha Hitler késlekedik a szovjetek elsöprik őket és gyakorilatilag egész Európát.
Illetve a lefejezett szovjet vezérkar újjászervezését sem lett volna érdemes megvárnia. A németek semmilyen körülmény között nem tudtak volna győzelmet aratni, de a háború kvázi muszájból történt. Az egész nácizmus, a gazdasági sikerek arra épültek, hogy egyszer háborúzni kelljen. Ha nem lett volna a II. vh a német gazdaság ugyanúgy kifullad és a nácik így vagy úgy, de elvesztik a hatalmat.

odamondó 2021.05.27. 12:38:51

@FUCKSZFE: alapvetően azért kellett abba az irányba megindulni, mert kellett az olaj. Napóleon még lovakkal meg emberekkel harcolt.

Hunyadi zokogna... ha látná......ezt 2021.05.27. 12:39:00

Ha 6 hónapot vár a SZU megtámadásával (feltételezés...), akkor befejezte volna a sugárhajtású gépek fejlesztését még 44-ben. Azzal letiporta volna ellenségeit.
Ma a német lenne a 2. nyelv Európában.

Wildhunt 2021.05.27. 12:39:05

@FUCKSZFE: ha nem kezd velük háborút, akkor Sztálin kezd vele. Mindenképpen elbukik.

frikazojd · http://kocs.ma 2021.05.27. 12:39:13

Összehasonlító elemzés Hitler és Orbán propagandáiban felhasznált kitalált ellenségekről

/Történelem érettségi feladat, 2028/

Csak Norris 2021.05.27. 12:40:30

Közben látom, nem. :)

Joe69 2021.05.27. 12:41:07

Napóleon is elkövette pont ugyanezeket a hibákat. Igaz, hogy őt az orosz hadjárat, majd Lipcse után , amikor az oroszok poroszok és angolok Párizsba értek, először futni hagyták Elbára. Így aztán megpróbálkozhatott a 100 nappal, de aztán Waterloo-nál vége lett. Ettől függetlenül díszszarkofágja van az Invalidusokban, a tábornoka leszármazottja ma is svéd király (bár a valódi kékvérűek nem tekintik annak), és persze máig imádják. Hitlerből meg maradt egy fél koponya , valahol Lenin agyveleje mellett egy titkos moszkvai raktárban..

degreen 2021.05.27. 12:41:17

Azért ez kicsit összetettebb kérdés, mint egy ember felelőssége.
A Panther harckocsi a T-34 alapján készült. Első "változata" a VK3002 volt, ami túlságosan is hasonlított a T34-hez.
Hitler azt hitte ő mindent tud, mindenki más meg hülye, pedig ő volt az.
Volt ott hideg, sár, létszám, elmenekített gyárak, fanatikus nép (ua, mint a németek, csak másik oldal).

Mérnork 2021.05.28. 06:15:34

Ha a drágalátos, naggyon demokratikus nyugati hatalmak nem olyan elmebeteg békediktátumot kényszerítenek rá a vesztesekre, akkor hitlernek esélye se lett volna hatalomra jutni. De már akkor is leckéztetni és büntetni akartak, ahogy ma a brüsszeli utódaik is tennék a szerintük nem eléggé európaiakkal.

Der Piefke 2021.05.28. 06:35:27

A II. vh-t II. Vilmos császár veszítette el.
Ha nem robbantja ki az I. vh-t, meglovagolva az Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenetét Szerbiának, hanem kivár még legalább 5 évet, addigra szétesett volna az orosz cári birodalom (hiszen már 1905-ben annak szélére került), Anglia és Franciaország pedig hiába akart volna "mielőbb leszámolni" Németországgal, egy a Monarchia és a Balákán konfliktusában békéltetőként közreműködő Németországot egyszerűen nem támadhatott volna hátba. Nem lett volna caus belli - és ne feledjük, még a brit háborús kabinet legalább fele is háborúelkerülő szándékú volt 1914-ben. Churchill egyedül nem vihetett volna keresztül egy "békés Németországgal" szemben egy hadüzenetet. A fracia közvéleméyn és politika pedig egyedül hiába volt háborúpárti és revansista 1870-ért, a brit közvélemény és a politika egy jelnetős része egyszerűen inkább pacifista volt és nem igazán lelkesedett egy a kontinensen dúló háborúba való belépésért.

Ez persze a bismarcki utat követelte volna meg II. Vilmlostól - ami Vilmos személyisége és ambíciói (kényszerképzetei) miatt gyakorlatilag lehetetlen volt. De: ha mégis képes lett volna kivárni azt a helyzetet és azt az erőfölény-pillanatot, amelyet Bismarck kivárt 1870-ben, akkor a Német Birodalom nagy valószínűséggek kivívja az európai hegemóniát, amibe Anglia beletörődött volna. (Hiszen már komoly gondok voltak a gyarmatbirodalmával.) Az USA pedig kimarad az egészből.

...Ezt az egész "történelmietlen zagyvaságot" csupán azért írtam le itt, hogy lássuk, mennyit képes rontani a dolgokon egy-egy beteges ambíciójú népvezér - amihez aztán könynen talál hasonlóan önző ambíciók és illúziók által űzött ellenséges politikai szereplőket.

Veszéjben a lyogállamiság ! 2021.05.28. 06:37:34

@Joe69: Napóleon másban gondolkodott, mint Hitler. Ő egy büntető hadjáratot indított. Úgy gondolta, hogy lesz egy nagy csata, miután behatolt Oroszországba, ahol majd megveri Sándort, aki majd egy gentleman agreement keretében ezután megígéri, hogy jó fiú lesz. Csakhogy az oroszok nem a fair play szellemében gondolkodtak, ami katasztrofális volt a franciákra nézve.
Hitler viszont alapvetően a szovjet erőforrásokat akarta megszerezni, illetve egy ideológiai háborúban meg akarta semmisíteni a bolsevizmust, és a keleti zsidóságot. Utóbbi kettő szempont számára ugyanolyan fontosságú volt, mint az első szempont, amit sokan szeretnek elfelejteni.

Veszéjben a lyogállamiság ! 2021.05.28. 06:37:39

@degreen: A gyárak áttelepítésével senki nem számolt. Az angolszászokat is meglepte.

Veszéjben a lyogállamiság ! 2021.05.28. 06:37:48

@werinter: Ha a '42-es nyári offenzíva során sikerül elvenni a szovjetektől a kaukázusi olajat, az megroppantotta volna az olcsó kőolajhoz szokott szovjet hadigazdaságot.
Érdekesség, hogy '41 augusztusára a britek ugyanezen olajmezők bombázását tervezték, csak közbe szólt a Barbarossa.

Veszéjben a lyogállamiság ! 2021.05.28. 06:37:56

@werinter: "Ha Hitler nem támad, a szovjetek teszik meg. "

Ha Sztálin valóban egy átfogó európai offenzívára készült volna, biztos, hogy ennyi tábornokot meg magas rangú tisztet kivégeztet? Több ezer emberről van szó.

Van egy olyan elképzelés, hogy mindössze azért állomásoztatta a Vörös Hadsereg nagy részét a nyugati határnál, mert minél távolabb akarta tudni Moszkvától, és hát keletre mégse akarta. Paranoid módon félt egy katonai puccstól.

2021.05.28. 06:38:04

Remelem azért a blog írója azért tisztában van avval a ténnyel, hogy Hitler osztrák volt. Csak mert említette hazáját ért sérelmet.

kunzoo 2021.05.28. 10:48:42

@élveteg:
Ezt a harckocsit Párducnak hívták.

Baracus őrmester 2021.05.28. 10:48:49

Hitler nem értett a hadviseléshez, hadászathoz, haditechnikához, stratégiához, taktikához, harcászathoz, hadiiparhoz ... stb. Amit elért, azt a korabeli világ legjobb tábornoki karának köszönhette ...

Kesselringnek, Rundstedtnek, Rommelnek, Modelnek, Mannsteinnek, Manteuffelnek, Guderiannak ... stb.

Veszéjben a lyogállamiság ! 2021.05.31. 19:59:30

@Panelmedve: Mondjuk azért ő választotta ki Manstein ardenneki tervét, amit több tapasztalt tábornok is képtelenségnek tartott, végül ez lett a győzelem kulcsa nyugaton. Az is jó döntésnek bizonyult, hogy Moszkvánál nem engedélyezte a visszavonulást. Sztálingrádnál ugyanez hiba volt. Egyébként közkeletű tévhit, hogy Hitler ragaszkodott Sztálingrád elfoglalásához. A Kaukázus elfoglalására indított '42-es nyári offenzíva haditervében (Fall Blau) nem is szerepelt a város neve. Később, már a hadművelet megindulása után javasolta két tábornok a város elfoglalását, amit jóváhagyott.

Veszéjben a lyogállamiság ! 2021.05.31. 19:59:54

@mіdnight coder: Az Egyesült Államokat úgy tudta volna kivonni a képletből, ha sikerül megszállni a brit szigeteket, illetve békére kényszerítve a briteket, egy németbarát kormány vette volna át a vezetést a szigetországban.
A másik lehetőség, hogyha sikerül a SZU-t kiütni '42 végére. Ezután a britek szintén bedobták volna a törölközőt.

Eremitha 2021.05.31. 20:04:44

@Veszéjben a lyogállamiság !: Kiválasztott egy tervet? Manstein - Guderian kidolgozták, ő meg rábólintott ennyi. Ha ez katonai érdem ...

Ami Sztálingrádot illeti: lehet, hogy a kaukázusi olajmezők voltak számára az elsődlegesek, de Sztálingrád is mániája lett. A tapodtat sem hátrálni parancsa és Paulus megadási tilalma is erre utal. Direkt azért léptette elő generalfeldmarschallá, mert egészen addig ilyen rendfokozatú (a legmagasabb rangú) német tiszt még soha nem kapitulált.

entrpnr 2021.06.06. 10:45:42

Örülök ennek a bejegyzésnek, már a korábbi "Lengyelország lerohanása" írásra reagáltam volna, de jóval később olvastam, mint ahogy megjelent. Most, ennél a bejegyzésnél még talán nem telt el annyi idő.

Írod: "Mindez az irdatlan számú halott egyetlen ember [...] törekvései nyomán hunyt el."

Megtennéd, hogy részletezed, hogy a kínai-japán háború (1937-től) áldozatai hogyan és mennyire írhatóak Adolf Hitler számlájára?
Vagy például a két atombomba áldozatai hogyan és miért adódnak ehhez a számhoz, különösen annak a fényében a japán vezetés készen állt a *feltételes* békekötésre az USA-val 45 nyarán?

De maradjunk Európánál, miről árulkodik a több mint kéttucat békeajánlat a németek részéről? És mindezek merev elutasítása? Ha az angol vezetés az "England first" vagy "Britain first" elv szerint működött volna, nem sokkal értelmesebb lett volna 1940 nyarán egy ideiglenes békét kötni, hogy néhány év alatt megerősödve lényegesen jobb pozícióból és kevesebb angol áldozat árán legyűrjék Hitlert? Tele van ellentmondással ez a churchilliánus narratíva, de úgy látszik ez sokakat nem zavar.

Eremitha 2021.06.08. 19:55:42

@entrpnr: A cikk nem állítja hogy Hitlernek lett volna köze az ázsiai harcokhoz. Az Európában elhunyt 50 millió halotthoz viszont volt. Részleteznéd, hogy Adolf Hitler mikor is tette azokat a bizonyos általad említett békeajánlatokat az európai országoknak? Ez nagyon érdekelne. Biztos átsiklottak ezen az európai történészek. De jó hogy te majd korrigálod hibáikat.

entrpnr 2021.07.21. 09:06:49

"Mindez az irdatlan számú halott egyetlen ember megalomán tervei, hódító törekvései és mindenki legyőzni akaró törekvései nyomán hunyt el."

Azt is érdemes lenne itt hozzátenni, hogy az élettérelmélet egyik alapja az 1918-as év tapasztalata.
Emlékeztető:
- Compiègne-i fegyverszünet: 1918. november 11.
- Versailles-i béke aláírása: 1919. június 28.
- Németország tengeri blokádjának feloldása: 1919. július 12.

A harci cselekmények befejezése és a blokád feloldása között eltelt 8 hónapban a különböző becslések szerint 600.000-900.000 német halt meg az éhezéstől.
A lebensraum egyik indoka pedig az volt, hogy "ne tudják újra kiéheztetni Németországot". Mivel az ország túl iparosodott, nincs mezőgazdasága, területek kell szereznie.

Én értem, hogy sokan szeretnék Hitlert beállítani, mint a világ leggonoszabb emberét (persze nem teljesen indokolatlanul), mégis sok tekintetben a "kor szülötte" volt, nem lehet elkülönülten tárgyalni az eszmetörténettől, a különböző ideológiáktól: pl. darvinizmus és szociáldarvinizmus, az angolokszászoknál is bőven előforduló faji gondolkodástól, a "szűkülő piacok" elméletétől, az egész világot, de legfőképpen Közép- és Kelet-Európát uraló sovinizmusoktól (pl. lengyel, csehszlovák, román állam) és egyéb erőszakos mozgalmaktól stb.

Veszéjben a lyogállamiság ! 2021.07.21. 09:08:29

@Eremitha: Más tervre is rábólinthatott volna. A német vezérkar nagy része túl kockázatosnak tartotta Manstein tervét, és inkább egy klasszikus, az I. vh.-s támadáshoz hasonlót képzelt el.

Veszéjben a lyogállamiság ! 2021.07.21. 09:08:36

@Eremitha: "Ami Sztálingrádot illeti: lehet, hogy a kaukázusi olajmezők voltak számára az elsődlegesek, de Sztálingrád is mániája lett. A tapodtat sem hátrálni parancsa és Paulus megadási tilalma is erre utal."

Utóbbi általánosan jellemezte Hitlert. Nem nagyon szeretett visszavonulni, holott ez a hadművészet része. Állításom annyi volt, hogy a '42-es nyári offenzíva tervezésekor nem tekintette kulcsfontosságúnak Sztálingrádot, ahogy az a köztudatban él.
süti beállítások módosítása
Remete