Eremita

Érdekességek egy eremita történésztől

Horthy Miklós alkuja a nyugattal

2021. február 20. 10:13 - Eremitha

Horthy Miklóst a magyar történetírás és társadalmi emlékezet mint konzervatív politikust és németbarát, Hitlerrel szövetségre-lépő vezetőt tartja nyilván, aki a második világháborúban a nyugati hatalmak elleni harc egyik legfőbb európai képviselője volt. Táplálják ezt a megközelítést a Horthy-korszak antiszemita törvényei, a náci Németországgal 1940 november 20-án aláírt szövetség (Háromhatalmi egyezmény), hazánk aktív részvétele német oldalon a háborúban és maga Horthy is, aki negyed évszázados kormányzósága alatt mindvégig a revizionista külpolitikát támogatta. A valóság azonban az, hogy Horthy Miklós a kormányzói tisztségét a nyugati hatalmaknak, Franciaországnak és Angliának köszönhette. Jelen poszt ennek részleteiről szól.

horthy1.jpg

Horthy Miklós (kép forrása: aspektus.eu)

Az 1919-es esztendő nem tartozott a magyar történelem siker-évei közé: a kommunista diktatúrát (Tanácsköztársaságot) román megszállás követte, majd a fehér-terror "dühöngése" következett, az önkényesen gyilkolászó tiszti-különítmények (irreguláris katonai csoportok) rémuralmával. Miközben az Európát uraló és a háborúból győztesként kikerülő Antant-hatalmak Párizsban a vesztesekkel tárgyaltak (és igazságtalan békediktátumokat erőltetettek rájuk), Magyarországon a káosz uralkodott. Volt ugyan kormány (mely Friedrich István vezetésével alakult meg 1919 augusztus 6-án]) de nem rendelkezett valódi befolyással és nemzetközi legitimációval. A lakosság nyomorgott és mindenki egy békés rendteremtésben reménykedett. Nem volt azonban senki, aki "rendet tegyen": a románok az országot fosztogatták, az Antant nem törődött azzal, hogy mi folyik itt, a katonák pedig tanácstalanul csapódtak hol ide, hol oda: egy részük hazatért saját földjére családjához, egy részük pedig megpróbálta az ország védelmét ellátni (amire felesküdött) és különböző tiszti-különítményekhez csapódott.

Az ellenforradalmi erők a korábbi szegedi ellenkormány tagjai köré gyűltek, de mivel ezt az Antant 1919 augusztus 19-én lemondásra kényszerítette, maradt annak hadügyminisztere Horthy Miklós, aki 1919 nyarán saját vezetése alatt "Nemzeti Hadsereget" hozott létre. (A Nemzeti Hadsereg megalakításáról szóló rendelet már 1919 június 6-án megjelent.)

terkep_1919julius.jpg

A szervezet függetlennek tekintette magát a magyar kormánytól és szembe helyezkedett mind az Antant-hatalmakkal mind az általuk "pórázukon" tartott román hadsereggel. Identifikációja kommunista ellenes, jobb oldali és nemzeti-konzervatív volt, erősen nacionalista "beütéssel". A frontokról visszatérő, de családjukhoz egyelőre még hazatérni nem kívánó magyar katonák tekintélyes része ebbe a bizonyos hadseregbe lépett be (hazája védelmében), míg másik részük a Horthyt részben támogató, részben tőle független tiszti-különítményekhez csatlakozott. A Nemzeti Hadsereg 1919 augusztus 9-én az Antant által ellenőrzött Szegedről a meg nem szállt Dél-Dunántúlra költözött, ahol Horhy Miklós a 8-10 ezres (folyamatosan gyarapodó) haderőt vezetve, Siófok központtal önálló fővezérséget hozott létre.

Ezzel Magyarország kettészakadt, mégpedig egy románok által birtokolt keleti és egy Horthyék által megszállt nyugati országrészre. A román terület nagyobb volt, mert Pesten kívül kiterjedt a Dunántúl északi részeire is. Lásd lenti térképet: magyarorszag_1919.jpg

A kettészakadt ország a mai határokkal. A kép forrása: tortenelemcikkek.hu

Ez volt a helyzet 1919 őszén, amikor a Párizsi Békekonferencia vezetői a magyarokkal való békekötés előkészítéséről döntöttek (korábban a németekkel és osztrákokkal már aláírásra került a béke és épp a bolgárokkal folytak a tárgyalások, mely megbeszéléseket a magyarokkal akarták folytatni). A probléma ott volt azonban, hogy nem akadt senki Magyarországon, akivel a győztesek tárgyalhattak volna az első világháborút lezáró békekötésről. A kormányt nem ismerték el és a román megszállás miatt nem akadt más, politikailag elfogadható, legitim erő az országban.

Végül Clemenceau (az angolokkal közösen) úgy döntött, hogy egy Antant-diplomatát küld Budapestre, hogy kiderítse: miként lehetne törvényes rendet kialakítani Magyarországon, mégpedig legitim kormánnyal és parlamenttel, mely aztán hivatalos békeküldöttséget tudna Trianonba meneszteni, az 1920 januárjában megkezdeni tervezett béketárgyalásokra. A nem könnyű feladatot Sir George Russell Clerk brit diplomata kapta, aki először 1919 szeptemberében, majd 1919 októberének végén is Budapesten tartózkodott, hogy Antant-vezetőkkel és a Friedrich-kormánnyal tárgyaljon. Clerk megbeszélései azonban nem várt irányba fordultak 1919 októberének végén, amikor egy Horthy Miklós nevezetű volt tengernagy került látómezejébe, akiről az a benyomása alakult ki, hogy alkalmas lenne az ország vezetésére.

george_clerk.jpg

Sir George Russel Clerk (forrás: npg.org.uk)

Clerk véleményében több szempont is szerepet játszott Horthy kiválasztásában: először is a későbbi kormányzó egészen biztosan nem volt kommunista, így nem állt fenn egy újabb esetleges baloldali fordulat esélye (mint az őszirózsás forradalom illetve Tanácsköztársaság idején történt). Erre garanciát jelentett Horthy konzervatív-nacionalista beállítottsága. Másodszor egyértelműen köztiszteletben álló, elismert személynek, számított, akit mind a magyar nemesség, mind pedig a köznép követni tudott. Harmadszor vezetéshez, parancsoláshoz szokott katona-emberként egy erőskezű országvezető benyomását keltette. Negyedsorban említendő, hogy 1919 őszén jelentős befolyást kivívott ki magának az országban, ugyanis egy napról napra gyarapodó 10 ezres hadsereggel rendelkezett, mely maximálisan lojális volt hozzá. Végül ötödik helyen emelendő ki Horthy Miklós magabiztos, katonás és határozott fellépésének átütő ereje is, mely nagy hatást gyakorolt az Antant-tábornokokra és a tengeri hatalomként a tengernagyi múlthoz egyébként is vonzódó britekre.

1919 októberének utolsó napjaiban már csak az alkukötés volt hátra. Mindkét fél két feltételt kötött ki ugyanis: Horthy azt, hogy az ország első számú vezetője lehessen (hogy milyen minőségben és milyen titulust birtokolva, ekkor még nem döntötték el), illetve hogy a megszálló román hadsereget parancsolja ki az országból az Antant. A nyugati hatalmak szintén két dologhoz ragaszkodtak: egyrészt ahhoz, hogy Horthy gondoskodjon egy demokratikus választásokkal létrehozott parlament és kormány felállításáról és ahhoz, hogy ez a legitim vezetés küldjön békeküldöttséget Párizsba a trianoni diktátum aláírására. Miután mindkét oldal rábólintott az alkura, az egyezség megpecsételtetett. A végső jóváhagyást persze Párizs adta meg, miután 1919 november ötödikén Horthy egyeztetett a pártok vezetőivel, a román seregek főparancsnokával (Gheorghe Mardarescu tábornokkal) és a szociáldemokratákkal (akiknek ígéretet kellett tennie arról, hogy nem vezet be katonai diktatúrát Magyarországon).

Mindezek után 1919 november 16-án Horthy fehér lovon vonulhatott be Budapestre (Szellő nevű deres lován) és bocskai-sapkás nemzeti serege élén, a román hadsereg pedig elhagyta az országot (első lépésben a Tiszáig visszaadva területeinket). Dicsőségesnek tűnő bevonulása, mely a románok menekülés-szerű távozásával járt együtt megalapozta kultuszát az erőskezű rendteremtő képében.

Legelső beszéde, melyet az ideiglenes szállásául szolgáló Gellért szálló előtt mondott el, még szemrehányásokkal volt tele, elsősorban a 9 hónapnyi (1918 október 31 és 1919 augusztus 1 közti) baloldaliság (őszirózsás forradalom illetve Tanácsköztársaság) "eltűrése" miatt:

„ … Most, itt a Duna partján tetemre hívom a magyar fővárost. Ez a város megtagadta ezeréves történelmét, ez a város porba rántotta Szent Koronát meg a nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött. … „

Ám a folytatás már Horthy kedvérevaló volt: kezébe került a legfelső hatalom, az ország irányítása, dönthetett államformáról, kormányokról, alkotmányról. 

horthy_1920_marc1.jpg

Horthy 1920 március elsején az Országházban (forrás: ujkor.hu)

Gyorsan alakult a konszolidáció és rendteremtés is: lezajlottak a választások, Horthy pedig kormányzó lett 1920 március elsején. A szavazás napján nemzeti hadserege biztosította a fővárosban a rendet, sorfalat állva a Gellért Hotel és a Parlament közti úton is végig. Az erős katonai jelenlét az esetleges bizonytalankodó honatyákat is kijózanította arra vonatkozóan, hogy kire is kellene adniuk szavazatukat. (Horthy meg is szerezte a szavazatok 93%-át, 141 voksból 131-et.)

Szállása innentől a Gellért szálló helyett már a Várpalota lett (1920 április 1-től), mégpedig a Krisztinaváros felőli szárny (a mai Széchenyi Könyvtár). Horthy Miklós a kormányzói tisztségét negyed évszázadon keresztül, egészen 1944 októberéig viselte. A kormányzó által teremtett jobboldali, konzervatív, nacionalista berendezkedés pedig revizionista politikával fokozatosan közeledni kezdett Németországhoz, melynek aztán egyik legfőbb szövetségese lett a második világháborúban. Ekkor azonban már kevesen emlékeztek arra, hogy hatalomra jutását annak a bizonyos nyugati hatalmakkal kötött alkunak köszönhette 1919 októberében.

Felhasznált források:

  • Ránki György: A Clerk-misszió történetéhez. Történelmi Szemle
  • Gosztonyi Péter: A kormányzó, Horthy Miklós Téka Könyvkiadó, Bp., 1990.
  • Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.

avonal.jpg

Ha tetszett írásom, ajánlom egyéb cikkeimet is: A Barbarossa-hadművelet,Lengyelország lerohanása 1939-ben, Adolf Hitler személyi testtőre, Trianon tanulsága,

eremitha_szeles_legujabb.jpg2021.02.20.10:13

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://eremitha.blog.hu/api/trackback/id/tr8716432298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jericho_ 2021.02.20. 13:58:54

Horthy nyugat-ellenessége kormányzói időszakához kötődik, de ahogyan a poszt is kiemeli a franciák és britek nélkül nem lehetett volna kormányzó 1920-ban. Ez egy fajta pálfordulás részéről, bár az igaz, hogy hosszú évek alatt következett be. A nagy világválság és a Bethlen-korszak volt szerintem a vízválasztó: innentől rohamos lett ugyanis a nyugathoz közeledés. Ekkor derült ki, hogy egyrészt a világválság okozta recesszió nem oldható fel Magyarországon a nyugat révén, csakis német-olasz segítséggel, másrészt a revízióhoz is kell a német támogatás (később Hitler segítsége).

Scriptor. 2021.02.21. 15:28:41

Horthy és a britek-franciák viszonyában csak az volt a közös, hogy mindannyian gyűlölték a kommunizmust. Pillanatnyi érdekközösséget alkottak 1919/20 -ban, mégpedig abban, hogy megakadályozzák újabb baloldali forradalmak kialakulását Magyarországon. Ezt semmiképp nem akarta az Antant és semmiképp nem akarta Horthy sem.

Monakhosz 2021.02.21. 20:30:01

Horthy megítélése még hosszú évtizedekig lesz megosztó kérdés Magyarországon.

Eremitha 2021.02.21. 20:32:41

@Monakhosz: ... vagy évszázadokig :)
@Jericho_: Egyetértek. Kiegészítve azzal, hogy Gömbös volt az első olyan magyar minszterelnök, aki konkrétan Hitlerrel kezdett szoros kapcsolatok kiépítésébe. Nem sokkal német kancellárrá válása után rögtön felkereste.

Monakhosz 2021.02.22. 01:03:59

@Eremitha: ... amíg a személye átpolitizált marad! :)

Koncentrikus centrizmus 2021.02.24. 08:58:52

Ennyit a nyugati demokráciák elveiről, amelyeket a pillanatnyi érdekek folyton felülírnak. Hitlert hatalmát is azért tűrték el, addig, amíg tehettek volna ellene, mert bíztak benne, hogy a kommunistáktól megvédi őket. Hát megvédte!

Graves 2021.02.24. 08:59:08

Még a jelenkor lángoszlopát sem képes a magyar egységesen megítélni, pedig lassan az óvodai uzsonnáját is ellopja valamelyik oligarchája. Akkor mit akarsz kezdeni ezzel a senkyhazyval meg a darutollas majmaival? Az illiberáltak nem valók Európába és pont.

laci_52 2021.02.24. 08:59:21

@Monakhosz: Nem szeretnék mélyebben belemenni Horthy megítélésébe, de azt azért megjegyezném, hogy hatalomra kerülésekor 50 éves volt, ereje teljében, 1944-ben viszont már egy megtört 76 éves öregember, aki egyik fiát elvesztette, másik fiát elrabolták...

Hungarian Geographic · https://www.facebook.com/hungarian.geographic 2021.02.24. 08:59:28

Legyen minden településen Horthy-, meg Turul-szobor.
A Gellért-hegyről meg döntsék le a örök diktatúrát jelképező Szabadság-szobrot!

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2021.02.24. 09:00:15

Hiánypótló írás. Ugyanis a jobboldalon sokan elfeledkeznek róla, hogy Horthy nem olyan kaliberű volt, mint mondjuk Atatürk vagy Mannerheim, hanem tkp. egy jókor jó helyen lévő bürokrata. Ő gyakorlatilag csak szépen ment felfelé a ranglétrán, és semmilyen világmegváltó tettet nem hajtott végre. Atatürk kb. a török Trianont semmisítette meg. A kiugrást meg hagyjuk, mert az volt életének a szégyenfoltja. Ellenpélda: Mihály király.

Nekem nacionalistaként nem túl jó a véleményem róla. Ha sikerült volna megtartani a Bécsi döntések eredményeit, akkor máshogy gondolnám persze.

Azonban nem akarok igazságtalan lenni, pozitív dolgot is tudok mondani róla: jó érzéke volt olyan vezetőkre bízni az országot (miniszterelnökökre), akik értettek a gazdasághoz. Nem véletlen, hogy történelmi tettként gyakorlatilag pár százalékos különbséggel utolértük Ausztriát egy főre jutó GDP tekintetében. Csak azért nem sikerült az utolérés, mert közben megszűnt Ausztria. :-)

SZóval pont abban volt jó, amit az emberek nem gondolnak róla, és abban volt rossz, amiért meg szeretik sokan. :-))))
süti beállítások módosítása
Remete