Eremitha

Érdekességek egy eremita történésztől

A II. világháborús anyag- és fegyververseny

2020. május 15. 22:34 - Eremitha

Amikor felteszik a kérdést, hogy mi kell a háborúhoz, rendszerint az elemzők, kutatók és katonai szakértők egyaránt azt válaszolják: pénz, fegyver és ember-anyag (amihez a XX-XXI. században még hozzátehetjük, hogy bizony haditechnikai-innovációra illetve energiahordozókra is szükség lehet). Ha mindezt a második világháborúra vonatkoztatjuk, egy érdekes kérdéskörhöz jutunk, mely a "miért vesztett Hitler" feladvány körül fogalmazódik meg.

pancelosok_tigrisek.jpg

forrás: dailymail.co.uk

A második világháború küszöbén (1939-ben) a náci Németország 80 milliós lakosságával kiemelkedett a többi európai ország közül - például a francia népességnek közel kétszerese volt a német - így ezen a téren A Führer birodalma kimondottan jó esélyekkel kezdett a harcokhoz. Hitler könnyedén ki tudott állítani egy 7-8 milliós hadsereget, amivel szinte minden európai állammal szemben fölényt élvezett. Ugyanakkor akadt két nagyhatalom, melyek jóval nagyobb lakossággal rendelkeztek: 1939-ben a Szovjetunió 170 milliós népességet, az Egyesült Államok pedig 131 milliós lakosságszámot birtokolt.

lakossagszam_masodik_vhaboru.jpg

Ember-anyag terén tehát ezek az államok egy elhúzódó háborúban a németekkel szemben jelentős előnyt élveztek. Ez a bizonyos előny ki is ütközött 1943/44 után, amikor előbb az oroszok mozgósították ázsiai területeiket, majd az amerikaiak 2 millió katonájukat szállították át Európába és tették partra Normandiában (1944 június - augusztus). Az egymással harcoló felek arányai 1944 nyarától jelentősen eltolódtak: a keleti fronton háromszoros, a nyugati fronton pedig kétszeres túlerővel kellett harcolnia a németeknek.

pancelos_t34.jpg

 T-34/85 szovjet harckocsi (1944 januárjától jelent meg a harctereken a 76 mm-es alaptípust váltva)

Ami a fegyverkezési versenyt illeti: a keleti fronton a szovjetek gyengébb minőségű, de nagy mennyiségben rendelkezésre álló fegyverarzenálja állt szemben a németek jobb minőségű de kisebb darabszámmal rendelkező hadiiparával. A szovjet T-34 -es harckocsiból a háború alatt közel 58 ezret gyártottak (35 ezer darabot 76 mm-es löveggel, 23 ezret pedig 85 mm-es harckocsiágyúval), amitől a német páncélos-program mennyiségben jócskán elmaradt. Ha a teljes háborús időszakot vizsgáljuk: 1939 és 1945 közt a német hadiipar közel 50 ezer páncélost, míg a Szovjetunió 120 ezer harckocsit és önjáró löveget állított elő. [forras1, forrás2]) Ugyanakkor tény, hogy a német Panzer IV és V jobb minőséget jelentett és a Tigrisek (bár sok műszaki probléma akadt velük) sokkal több T-34 -es harckocsival végeztek, mint amennyi megsemmisült közülük a keleti fronton.

pancelosok_2vhaboru.jpg

A T-34 -re jellemző olcsóbb, öntött torony, dízelmotoros meghajtás és egyszerűsített műszaki kivitel állt szemben a németek benzinmotoros, nagyobb súlyú páncél-szörnyeivel (Panzer IV., Párduc, Tigris).

Rávilágít a mennyiségi verseny helyzetére az 1943 nyarán lezajlott kurszki tankcsata: melyben ugyan végül a szovjetek számára kedvezőbb fronthelyzet alakult ki, mégis háromszor annyi harckocsit vesztettek az összecsapásban. A források szerint míg a németeknek 300 - 400 körüli páncélosan maradt lángolva a csatatéren, addig a szovjetek 1000 - 2000 közti harckocsi-veszteséget könyvelhettek el. (Az elemzők rendszerint három illetve hatszoros szovjet veszteségekről írnak. Ez durva adat, mégsem rengette meg az orosz hadiipart. Simán pótolni tudták, a németek viszont nem.) A német vereségen a legendás Tigrisek sem segíthettek [lásd lenti képet]. Bár a csata sikerfegyverei német részről sokkal inkább a stugok, Ferdinándok és más lövegek voltak, melyek együttesen több T-34 -est iktattak ki, mint a német hadiipar "sztár-harckocsijai" a Párducok és Tigrisek.

pancelos_tiger.jpg

Egy Tiger I a keleti frronton (Bundesarchiv)

Ugyanígy alakult a fegyverarány nyugaton is: a Franciaországban, a Benelux államokban illetve az utolsó hónapokban német területeken a szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló (és a csatornán tízezer-szám átszállított) M4 Shermanok és Firefly -ok mennyiségben jelentősen verték a német panzerokat, kezdetben kétszeres, majd többszörös mennyiségi fölényt alkotva.

Összességében tehát a keleti fronton háromszoros, nyugaton pedig kétszeres mennyiség-arány (a németek hátrányára) tehát nem csak az emberanyag, hanem a páncélosok és tüzérségi fegyverek terén is állandósult 1944 -től. Így megalapozottnak tűnik a kijelentés, hogy Hitlert elsősorban az ember-anyag és fegyver-fölény verte meg 1943 és 1945 között. Tegyük hozzá: tehetséges tábornoki kar, remek stratégák egész sora és jól képzett katonaság (remek harckocsi és lövegkezelők hada) állt rendelkezésére. És jól kidolgozott haditervek, átgondolt hadműveletek, magas innovációjú haditermelés támogatta mindezt.

keletifront_eroviszonyok.jpg

Végül kiemelendő, hogy a szovjetek és amerikaiak jóval nagyobb mennyiségben rendelkeztek energiahordozókkal (főleg kőolajjal) mint a III. Birodalom, mely mindent megtett azért, hogy ezen az arányon némileg javítani tudjon. Erre példa a kaukázusi - bakui olajmezők megkaparintásának szándéka 1942-ben. Csakhogy ez nem jött össze (tartósan), így a háborúhoz elengedhetetlen energiahordozók terén megint csak jelentős német hátrány alakult ki. (Amikor az ardenneki német offenzíva többek közt benzinhiány miatt fulladt kudarcba 1944/45 telén, Hitler sokadjára tapasztalhatta meg az olaj-birtoklás jelentőségét.)

nemetek_kaukazus.jpg

Németek a Kaukázusban

Az ember-anyag, energiahordozók, fegyvergyártás  hármasából az utóbbi lemaradása fájt azonban legjobban a német hadvezetésnek és személyesen Adolf Hitlernek is. Adódhat a kérdés: jobb döntés lett volna e a németek részéről a minőségből engedés, vagyis a nehéz és drágán előállítható páncélosok innovációja helyett (Panzer V-VI. program) az oroszokhoz hasonlóan inkább az olcsó tömeggyártásra összpontosítani? Aligha tudjuk meg a választ. Viszont az erőviszonyok tanulmányozása és a két oldal ember-anyag illetve páncélos-erő összevetése érthetőbbé teheti számunkra a háborús események alakulását.

eremita_uj_szeles.jpg

2020.05.15.22:34

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://eremitha.blog.hu/api/trackback/id/tr2515697190

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

victor2 2020.05.16. 14:57:59

"Ember-anyag terén tehát ezek az államok egy elhúzódó háborúban a németekkel szemben jelentős előnyt élveztek. Ez a bizonyos előny ki is ütközött 1943/44 után"

Ebben az esetben viszont a blog szerzőjének körül kellett volna járnia azt a kérdést, hogy miért húzódott el a Szovjetunió elleni háború? Jóllehet azt megelőzően a németek gyors győzelmeket arattak.

Ezzel összefüggésben ugyancsak vizsgálandó kérdés, hogy a - szovjet határtól nyugatra elterülő - kontinentális Európát gyakorlatilag uraló Németország miért nem volt képes olyan fegyvergyártás növelésre, mint a Szovjetunió?

AngeI 2020.05.16. 15:19:30

@victor2: Pl. a nyersanyag és az energiahordozók miatt. Mindkettőből kevesebbel rendelkeztek, mint a SZU. Szintetikus üzemanyagot kellett pl. gyártaniuk.

Eremitha 2020.05.16. 16:03:48

@victor2: A posztnak nem célja azt taglalni, hogy miért húzódott el a második világháború és miért tartott tovább a Szovjetunió elleni német támadás, mint hitték (és miért végződött német kudarccal). A cél a fegyvergyártás és anyag-háború jelentőségének kiemelése volt.

victor2 2020.05.16. 16:41:41

"A posztnak nem célja azt taglalni, hogy miért húzódott el a második világháború és miért tartott tovább a Szovjetunió elleni német támadás, mint hitték (és miért végződött német kudarccal). "

Értem.

Viszont továbbra is ott a második kérdés: a kontinentális Európát vagy hódítással, vagy szövetségi rendszerrel uraló, tehát kellő forrásokkal rendelkező Németország miért maradt le fegyvergyártás és anyag-háborúban a Szovjetunió mögött?

AngeI 2020.05.16. 16:53:57

@victor2: Már leírtam, hogy lényegesen kevesebb nyersanyag és energiahordozó (elsősorban kóolaj) állt a III. Birodalom rendelkezésére. A SZU számára pedig a gazdag kaukázusi kőolajmezők mellett gyakorlatilag a teljes Mengyelejev-féle periódusos rendszer a rendelkezésére állt.

Eremitha 2020.05.16. 16:55:01

@victor2: Azt biztos tudod, hogy a háborúhoz és a fegyvergyártáshoz, illetve a harckocsik üzemeltetéséhez energiahordozók kellenek. Nos, a Szovjetúniónak nagyságrendekkel volt több ezekből. Főleg kőolajból. A szovjet ipar nagyobb energiatartálékai és több fegyvergyára, nagyobb ipari kapacitása a nagyobb lakosságszámmal együtt döntőnek bizonyult.

axolotl77 2020.05.16. 17:21:17

@victor2: Németországnak még a hatalmas megszállt területek ellenére sem volt nikkelbányája. Márpedig ez szükséges a páncélzatok ötvözésében. Megpróbálták más anyagokkal helyettesíteni, de ez törékennyé tette az acélt.

Emmett Brown 2020.05.16. 19:01:29

A Lend-Lease-t igazán meg lehetett volna említeni, illetve azt is, hogy a 30-as években a szovjet ipar milyen irgalmatlan segítséget kapott az amerikaiaktól.

AngeI 2020.05.16. 20:07:59

@axolotl77: Mangánból is elég kevés volt nekik

laci_52 2020.05.16. 20:14:00

Amikor a németek megtámadták a Szovjetuniót, már csak idő kérdése volt, mikor vesztik el a háborút...

Pdaw 2020.05.16. 21:19:02

"Adódhat a kérdés: jobb döntés lett volna e a németek részéről a minőségből engedés, vagyis a nehéz és drágán előállítható páncélosok innovációja helyett (Panzer V-VI. program) az oroszokhoz hasonlóan inkább az olcsó tömeggyártásra összpontosítani?" - oké, de ha a mennyiségre összpontosítanak, ahhoz is kell benya, nem? Ahogy azt fentebb páran és maga a cikk kapirgálta is.
Meglepően összeszedetlen dolog végső kérdésnek feltenni ilyesmit kontextusból kiragadva.

Eremitha 2020.05.16. 22:07:53

k@Pdaw: Maga a cikk adja a kontextus a végső kérdéshez. Olvastad?

victor2 2020.05.16. 23:18:11

@A remete: "a Szovjetúniónak nagyságrendekkel volt több ezekből. Főleg kőolajból. A szovjet ipar nagyobb energiatartálékai és több fegyvergyára, nagyobb ipari kapacitása a nagyobb lakosságszámmal együtt döntőnek bizonyult."

Ugyanezen, avagy közel ugyanezen előnye 25 évvel korábban Oroszországnak is megvolt Németországgal szemben. Mégis, a hitleri Németországhoz képest sokkal kedvezőtlenebb helyzetben lévő császári Németország képes volt - egy elhúzódó háborúban! - különbékére kényszeríteni Oroszországot.

Az ásványkincs gazdagság csak lehetőség, adott esetben - lásd Oroszország 1917 - semmit sem ér.

yerico1 2020.05.16. 23:26:14

Szokás szerint jellemzően sokszorosan túlbecsült adatok vannak a kurszki csatáról. A Ferdinandok jelentősége elhanyagolható volt, akárcsak a többi új, de kipróbálatlan harckocsié, amik mennyisége amúgy is minimális volt (Pz VI és Pz V). Szokás szerint a P III és Pz IV harckocsik és a Stugok végezték a munka dandárját.
Másfelől folyamatosan kimarad minden ilyen jellegű értekezésből, hogy a németek is tudták, ha ők nem támadnak, akkor megteszik ezt majd a szovjetek. Bár nem tudatosan, de a német támadás telibe kapta a nyugati irányba felvonuló szovjet hadsereget, akik nem védelemre voltak berendezkedve, hanem épp a gyülekezőzónák felé igyekeztek. Ennek volt köszönhető a kezdeti borzalmas szovjet veszteség, és a minden képzeletet felülmúló német sikerszéria. Jellemző, hogy a németek nem számoltak milliós hadifogolyszámmal, egyszerűen nem tudtak vele mit kezdeni.
Harmadrészt nagyon nem elhanyagolandó az amerikai nyersanyag mennyisége, amit a szovjetek kaptak. A teherautók túlnyomó része amerikai volt, és a kapott közepes bombázók miatt elhanyagolták a saját típusok fejlesztését, így a harckocsigyártásra összpontosíthattak. Csak P-39 Airacobrákból többezres szériát kaptak a szovjetek, amiket nagyon szerettek, ellentétben például az ameriakkal. De még a britek is komoly mennyiséget adtak át Hurricane-ekből és Spitekből.
A szovjet gépek minőségéről pedig annyit, hogy tudták, egy repülő nem éli meg a 100 repült órát, így elég ekkora időtartamra tervezni a motort. A világháború végére a gépeik színvonala pedig el is érte a német gépek színvonalát.
Harckocsik terén a németek 1942 elejéig technológiai hátrányban voltak a T34-et tekintve, ráadásul a rendelkezésre álló fegyverzet sem volt elegendő (a Barbarossát megkezdő 3500 harckocsi 25%-ka például csehszlovák T-38 volt, ugyanekkor a szovjetek már 2000 KV és T -34 szériás tankot tudtak bevetni). Ráadásul a szovjet T-34 és KV-1 szériák mind azonos fegyverzettel bírtak, ami jelentősen egyszerűsítette hadtáp dolgát. Német oldalról ott volt a (többféle)37/50/75 mm-es löveg, amivel a 76.2 mm-es szovjet lövegeket igyekeztek ellensúlyozni, amely egyszerre volt hatékony páncéltörő és repeszromboló szerepkörben is. De ott van a döntött páncélzat, a Christie-futómű is a szovjetek oldalán. Aztán a hosszúcsövű 75
és 88 mm-es lövegeket ellensúlyozandó áttértek a 85 mm-es ágyúra, ami pont megfelelt a Királytigris kivételével bármilyen ellenséges harckocsi ellen. Arra ott volt a JS (az IS az angol írásmód, magyarul JS - Joszif Sztálin - az írásmód) széria a 122 mm-es ágyúval. Mellékesen a szovjet doktrína a nehézharckocsik elleni harcot a Szu / JSZu-122 és 152 önjáró lövegekre osztotta, az elfoglalt területeken pedig rendszeresen létesítettek páncéltörő reteszállásokat. Ezt tették egyébként Kurszknál is, a milliószámra lerakott aknák által nem lefedett területek védelmére
Az amúgy mennyire közismert, hogy a harmincas években a németek még a szovjetekkel együtt üzemeltettek harckocsitervező intézetet a Szovjetunióban? Vagy hogy a híres német ejtőernyős erőkhöz az ötletet a szovjetektől merítették a németek?

AngeI 2020.05.17. 00:21:06

@laci_52: Nem feltétlenül. Hogyha sikeresen végigviszik '42 nyarán a kaukázusi offenzívát, a kőolajától megfosztott szovjet igen nehéz helyzetbe került volna. Persze ezt nagyban segítette volna, hogyha nem vonnak el közel 300 ezer katonát Sztálingrád miatt, amely nem is szerepelt a nyári offenzíva hadműveleti céljai között eredetileg.

AngeI 2020.05.17. 00:23:37

@victor2: Azért ehhez egy politikai váltás is kellett orosz oldalon. Valamint az közel se volt még egy tankokkal , repülőgépekkel vívott gépesített háború.
Az is figyelembe kell venni, hogy a III. Birodalom iparát '43-tól egyre súlyosbodó nyugati bombázások is gyengítették.

Eremitha 2020.05.17. 01:17:20

@victor2: Nem stimmel az analógia. Először is az első világháborúban a cári Oroszországgal nem csak a Német Császárság, de a Monarchia is harcolt. Másodszor nem győzték le az oroszokat és "nem kényszerítették" különbékére; az orosz kilépést Oroszország belső válsága (forradalom + Lenin puccs) okozta.

Végül az erőforrás + emberanyag + hadiipar (fegyverzet) hármasa az első világháborúban is éppen úgy érvényes volt, mint a másodikban. Sőt napjainkig is MINDEN háborúra igaz. Amelyik hadviselő fél ezekből túlsúlyt élvez, az győzni tud. Hitler III. Birodalma nem tudott felülkerekedni, mert az óriási amerikai hadiipar és az orosz mennyiségi fölény (főleg emberanyagban, harckocsiban, fegyvergyártásban) egyszerűen maga alá gyűrte a német hadsereget.

victor2 2020.05.17. 10:52:28

"Végül az erőforrás + emberanyag + hadiipar (fegyverzet) hármasa az első világháborúban is éppen úgy érvényes volt, mint a másodikban. Sőt napjainkig is MINDEN háborúra igaz."

Tehát ezért nyerte meg az Egyesült Államok a vietnámi háborút.

Eremitha 2020.05.17. 11:26:22

@victor2: Igen. Katonai értelemben megnyerte. A kivonulás az otthoni tömegmozgalmak miatt történt.

AngeI 2020.05.17. 19:01:05

@victor2: Vietnam mögött ott állt a népi Kína és a SZU. Kína miatt az Usa nem mert észak felé túl kiterjedt szárazföldi hadműveleteket folytatni, nem akartak úgy járni, mint Koreában..

AngeI 2020.05.17. 19:04:49

@victor2: Mondjuk az I. vh.-ban nem kellett tanokat meg repülőket gyártani. A II. vh-ban több muníció is kellett nagy hatótávolságú bombázások, és a sorozatlövő fegyverek elterjedése miatt. Az I. vh. egy állóháború volt, amelyben persze időként voltak nagy áttörési kísérletek.

Sics68 2020.05.18. 08:59:08

Azért egy ilyen írásban a közismert darabszám adatok citálása eléggé gyengécske. ( És van egy olyan érzésem, hogy t-34-85 adat téves, ebben mint ha már a háború utáni gyártás is benne lenne. No mindegy. )

Szívesen láttam volna pld egy évenkénti lebontást a legyártott típusokról ... melyik félnek hány és milyen harckocsija volt 39-40-41-42-43-44-45-ben.

Ami ugyancsak érdekelne:
- kohászat teljesítménye .. ki mennyi vasat olvasztott (svédeket is ideértve)
- olaj kapcsán pedig a kitermelési adatok ... német, román, kaukázusi, szibériai(?), amcsi ... közel keleti (!)... egyéb...

Szóval nekem sok minden hiányzik ebből :(

Control. 2020.05.18. 10:10:24

@Sics68: Ajánlhatok egy lexikont!
süti beállítások módosítása
Remete